Mestereim
Bhakti Abhay Narayan Swami
Bhakti Alóka Paramadvaiti Swami
Guru Maharáj tanításai
Szeretet annyi, mint szenvedni másokért
Közös szellem - megosztott szolgálat
A Vaisnava filozófia alapjai.
A mindent átfogó szeretet lényege
Támadás az ártatlanok ellen
A misztikus hagyományok
A Tudatos segítõ
Mondj nemet a televízióra!
A kritikus kritikusa
A karma elfogadása
Az öregség öröme
A gyógyító kör
Jóakarók - avagy vegan vagy nem vegan?
EL KELL FOGADNI AZ ELÕÍRT KÖTELESSÉGET
A templomnak úgy kell mûködnie, mint egy szimfóniának.
Felelõs fogyasztással a Szent Anya védelmében
India
Gondolatok a jógáról
Az õsi India tanítása a környezetvédelemrõl
Királyság a felhõk felett
Járt-e Jézus Indiában?
A környezetvédelemrõl
Gandhi a betegségrõl
Bhaktivinoda Thákura: Comte és az altruizmus
A lelki megtisztulás folyamatai
mantra-jóga
A mala titkai
A szent név alászállása
A hang hatalma
A mantra
Hare Krisna ének
mantra jóga-lelki élet
A hangrezgés
A hang és felszabadulás
Szent Név az Írásokban
A lelki gyógyszer
A Szent Név dicsõsége
A MANTRA MEDITÁCIÓ
Bölcsességek
Newton és a teremtés!
Értelem és szeretet
Gondolatok az életrõl
Istennél jártam
A fény
A farkasok
Az egér és a bölcs
Az indiánfõnök jóslatai
A szögek
Isten vagy fodrász?
Három jótanács
Az emberi kapcsolatok lényege
Gondolatok az életrõl
Az út.
Hogyan viszonyuljunk olyan emberekhez, akik másféle vallási folyamatot végeznek?
Szókratész méregpohara
Nandafalva
Bemutatkozó
Térkép és honlap
Krisna-tudat gyökerei Magyarországon
Aki elkezdte hazánkban
Az elsõ Krisna farm hazánkban
Krisna úttörõi Magyarországon
A lélekvándorlás valósága
Lélekvándorlás
Mi a lélekvándorlás?
Tudatos gyermeknemzés
Ha nem emlékezünk, miért bûnhõdünk
Rossz esetek, jó emberek
Van-e lelke az állatoknak?
Gyógyítás és lélekvándorlás
A lélekvándorlás más vallásokban
Híres emberek véleménye a lélekvándorlásról.
A meg nem született naplója
Olvasószoba
Gondolatok az Egyházakról
Zavartság a vallásokban
Vallás vagy szekta?
A személyiség
A lélek erdete
A Szavak Tündére
Meditáció
A hit
A halál
Az étkezésrõl
Az emberi élet célja
Lelki test a halált követõen
Élet az élet után
Az egészség tudata
Szeretet
Meditálás Istenrõl
Környezetvédelem.
A gazdasági válság alapvetõ oka
A Miniszter vakcinái
Elõírás vagy szívbéli érzés?
A fák tisztelete.
Leszel-e Isten?
Minden atomban?
SZÖVEGES KÉPEK
Vegetarizmus a vallásokban
Éhezés
Ne edd meg
Isteni étel
Erkölcsi érték
Vegetáriánus étkezés
Nem lesz boldog
Kezdölap
A lélek éjszakája.
A negatívat pozitívvá változtatni.

A lélek éjszakája az anyagi tudat számára valódi kihívás, és arra kér, hogy legyünk transzcendentálisabbak.

Ha transzcendentális szinten élünk, akkor számunkra minden helyzet kedvezõ. Megtanuljuk a negatívat pozitívvá, a pozitívat még pozitívabbá tenni. A negatív helyzetet úgy tudjuk átváltoztatni pozitívvá, hogy közelebbrõl megvizsgáljuk, és megkérdezzük magunkat: "Miért történt ez? Isten mindenkit szeret, és az univerzumban nincsenek véletlenek. Biztosan jó oka van annak, hogy ez a probléma felmerült az életemben."

Ez a hozzáállás a kezdetben negatívnak látszó eseményt ugródeszkává alakít. Ha a mindennapi életben felmegyünk egy lépcsõn, valamivel szembe kerülünk ahhoz, hogy haladjunk: elõször az elsõ fokra lépünk, és aztán tovább haladunk. A lelki életben nincs fejlõdés konfrontáció nélkül. Nem juthatunk el próbatételek nélkül a következõ fokra: ahogyan a diákoknak is minden szemeszter végén le kell tenniük a vizsgákat, hogy megmutassák a tanítónak, mit értek el.

A negatív helyzet alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mennyire vagyunk készek a lelki életben a következõ fokra lépni. Vegyük ezt az egyszerû példát: Képzeljék el, valaki azt mondja: "Ronda az arcod! Rád se tudok nézni!" Ezen a ponton választhatunk, vagy hasonló módon válaszolunk, és a másik dühös lesz, fenyegetõ mozdulatot tesz, és közli, hogy kiveri a szemünket: vagy kiegyensúlyozottak maradunk, és alázatosan felelünk: "Sajnálom, hogy zavar a jelenlétem, de ez a te problémád."
Gondoljanak arra, ha negatívan válaszolunk, leszállunk a támadó színvonalára. Ha a szavakat támadásnak vesszük, és úgy reagálunk, tulajdonképpen máris vesztettünk, mert elvesztettük az önuralmat. Támadónk még tovább fog zaklatni, és bent maradunk a negatív körben.
 
Vélemény a boldogságról!

 

Olvastam egy írást - 30 dolog amire ha odafigyelsz, megváltozik az életed.
Elsõ tézisében ez is olvasható : "az élet túl rövid ahhoz, hogy olyanokkal töltsd, akik kiszívják belõled a boldogságot".... stb.

Ha valaki azt gondolja, hogy a boldogságot belõle ki lehet szívni, annak az embernek fogalma sincs a boldogságról 
A boldogság nem emberi erény, hanem isteni energia. Isten végtelen, így energiái is végtelenek. Aki boldogsággal rendelkezik, annak egyetlen pillanatra sem jelent gondot, még az sem, ha 100 milliárd ember is "szívja" a boldogságát Mert ez az ember nem más, mint egy antenna, aki a végtelen teljesítményû adó energiáját csak átjátssza mindenki felé.

Ha valaki attól fél, hogy a boldogságát bárki is lecsökkentheti, annak csak délibáb "boldogsága" van. 
A boldogságot nem birtokolhatja senki - osztani kell. Olyannak kell lenni, mint a Napnak. Nem szelektálja, hogy szent emberre osztja, bûnösre nem osztja sugarait. Nem részre hajló. 

Megértem, hogy e felsorolás írója aggódik, én is aggódnék, ha nem lennék boldog, vagy délibáb "boldogság" töltené be az életem. 
Ha Jézus is ily mentalitással élt volna, mi lenne a mai emberiséggel?
Aki boldogtalan, félti a délibábját. Aki boldog ontja magából másoknak is .

Kérd Istent és annyi boldogságot add neked is, hogy másra sem fogsz vágyni - mint osztani.

Egy üres pohár nem képes arra, hogy teletöltse egy másik üres poharat. Erre csak Isten képes. Kérd Istent, a szeretet és boldogság forrását. Nem lesz okod aggódni, hány "pióca" akar szívni 

 
Nyílt levél - hagyma dolgában!

. Nagyon sokan feltették már ezt vagy hasonló kérdést, sõt – mint írtam is – sokan nagyon erõteljesen támadtak is e miatt. Röviden ismertetném az én személyes tapasztalatom, ismeretem és álláspontom e témáról.

Ugye a vaisnava kultúra, étkezési szokásai nem fogadják el az ételek készítésénél a hagyma használatát. Okára nem térek ki, hiszen ezt lényegében mindenki ismeri, a bennfentesek meg legfõképpen. Védákban sok-sok leírás van errõl.

Amikor 1977-ben megismerkedtem a vaisnava eszmeiséggel és életvitellel, megismertem ezt is, el is fogadtam. Be is tartottam, ill. be is tartom, mos is. Viszont több érdekes élethelyzet felmerült a prédikációs tevékenységek során. Nem csak az én, hanem az általánosan vett élet minden területén. Elõször is nézzük a Védák felõl. Kiknek és miért írták, ill. jegyezték le e tanításokat. Mindenkinek. Figyelembe véve az emberek mindenféle fejlettségû helyzetének ismeretét. Szólnak a nagyon egyszerû emberekhez, de szólnak a lelkileg fejlett jógikhoz és más szent folyamatokat végzõ emberekhez is. E területet figyelve a hagymáról írnak, mint ayurvédikus gyógyszerrõl, de sok más helyen tiltják a fogyasztását. Teljesen logikus e dolog, még ha ellentétesnek is tûnik nagy hirtelenjében. Használható betegség megelõzése vagy esetleges kezelése céljából, de, ha pl. valaki olyan jóga, vagy lelki folyamatot végez, amelyekben vannak olyan szabályozó kitételek, hogy ne egyék, mert olyan hatása van, amilyen van, és ez zavaró lehet a spirituális törekvéseire – akkor ez is elfogadható. Ezért van az, hogy isteni mesterünk Bhaktivinoda Thakur sokszor rámutatott arra: az Írások szellemiségét kell követni, nem a szavainak a vak lemásolását.

Bhaktivédanta Swami Srila Prabhupada csodálatos kegye révén a nyugati világba is eljött és meggyökeresedett egy olyan lelki kultúra, ami lényegében az élet valódi értékeit mutatja be. A bûn, a kábítószer, a kizsákmányolás és minden egyéb gaztett világába olyan eszmeiséget hozott, aminek értékeit fel sem tudjuk becsülni. És nem csak eszmeiséget, hanem sok-sok olyan gyakorlati és rituális dolgot, ami vagy az eredeti indiai élet mindennapjainak a része, vagy csak az általa hirdetett bhakti jóga elveihez tartozik.

Ez nagyon fontos szempont a hagyma evése vagy nem evése kérdésben is. Srila Prabhupada is sokat idézte a: kála-désa-patra elvet. Vagyis a hely-idõ és körülmények elvét. A lelki értékek ismertetésének nincsenek merev szabályai, s ezt nagyon sok vaisnava Ácárya életében megtapasztalhatjuk. Hiszen nem lehet egy filozófia és lelki tanítást minden ember számára azonosan közvetíteni. Nem azért nem, mert itt valami diszkrimináció lenne, hanem azért, mert az emberek belsõ fejletsége és tisztasága nem egyforma. Mint ahogyan a matematikát sem tanítják egyformán az általános iskola tanulói számára olyan mértékben, mint amit az egyetemi órákon adnak le. A húsevõk világában nem beszélhet minden esetben úgy az ember, mint amikor alaphelyzetbõl vegetáriánus életvitelt folytatok között tartózkodik. Ezért tanította Srila Prabhupada azt: „elõbb tedd a barátoddá, aztán prédikálj neki.” Ezt fantasztikus eszmeiség. Ez vezérelt engem is életem során. Milyen sikerrel, azt majd az Illetékesek eldöntik.

Én az életem – lelki vezetõim és vaisnava társaim kérésére – a bhakti jóga ismertetésére szenteltem. Megkértek, hogy minden lehetõséget használjak ki Caitanya Mahapradhu tanításainak ismertetésére. Ennek egyik fõ szeglete, ugye az étkezés, a vegetáriánus táplálkozás és életszemlélet. Mert minden élõlény, így minden ember egyik fõ tudatossága a szája köré csoportosul. Ez így is van rendjén. A vaisnava élet egyik éke, a vegetáriánus, lelki étkezés. Templomokban, kolostorokban és családi otthonokban az Istenségek kegyszobrai jelen vannak, Nekik az ételeket szeretettel elkészítik és felajánlják. Így válik a materiális alapanyagokból készült étel – lelkivé. Ez csodálatos dolog, fontos dolog – ismertetni kell mindenkivel. A lelki étel, prasadam szerepe és hatalma felfoghatatlan. Tudjuk, van sok rituális szabály, miként, hogyan és miket lehet elfogyasztani, hiszen minden alapanyag magában hordoz valamiféle anyagi erõt és annak hatásait. Nem kívánom ezt most felsorolni, eléggé ismertek ezek már. Lényeg, hogy a vaisnava étkezésben nem használják a hagymát és különféle hasonló változatait. Megérthetõ ez egy ilyen lelki folyamatban. Be is kell tartani.

De mi van azon embertársaink esetében, akikben nem lelki értékek megszerzése iránti vágy, vagy lelki gyakorlati élet megélése sarkal arra, hogy egészségesebben éljenek, és táplálkozzanak? Nekik megszabhatunk olyan vaisnava elvek követését, amik nem is reájuk vonatkoznak? Mert vagy nem is akarnak úgy élni? Ráadásul egy olyan dologban, ami nem is a legfõbb szempont egy ember életében, ha nem lelki folyamatot végez? Hogy egyen hagymát vagy ne egyen? Hiszen ebben az esetben nem az a lényeg, elfogyasztja vagy sem, hanem az – mi az indíttatása a törekvésének, hogy egészségesebben étkezzen és éljen.

Én ezen, sokat gondolkodtam régebben, mert a mindennapi gyakorlati életembe sok-sok olyan esemény volt, ami erre késztetett. Vegetáriánus fõzõtanfolyamokat tartottam. Megismertettem az indiai gasztronómia értékeit olyan emberekkel, akik az étkezés örömeit és értékeit akarták megismerni. Idõvel azt tapasztaltam: hiába teszem ezt a képességeim szerint legjobban, nem lesznek vegetáriánusok az emberek, Megkérdeztem õket, s szinte mindenkinél az volt az érv: nem tudnak átállni a mindennapi étkezésben, mert megszokták a hús evését. Kérték, tanítsam meg olyan ételekre õket, amiket megszoktak, de vegetáriánus módon. Nos egy egyszerû és dolgos magyar embernek – fõleg vidéki kis falvakban hiába javasoltam az asafoetida használatát a hagyma helyett – kinevetett. Jogosan.

Ekkor eldöntöttem – megkérdezve lelki vezetõim és a vaisnava társaim véleményét -, hogy változtatok. Hiszen mi a célom? Az, hogy az emberek legalább vegetáriánusok legyenek. Ha ehhez az kell, hogy hagymát egyenek a magyaros megszokott ételeikhez, de vegetáriánus módom – akkor legyen. Ez semmilyen felsõbb lelki tekintély, vagy Védikus Írással nem ellentétes. És az elkövetkezõ években rohamosan nõt azon családok és magánemberek száma, akik vegetáriánusok lettek, hiszen a tofu és a szejtán étkezésbe való beillesztése által megtehették.

Ekkor kezdtem el tanfolyamokon, elõadásokon és sok internetes portálon ismertetni olyan ételeket, amik tartalmaznak hagymát is. Mert ez volt a célom, minél több embert vegetáriánussá tenni, olyanokat, akik nem vallási vagy lelki okból akarnak azok lenni. Bevált.

Ezt tartom én fontosnak, mert amikor egy ember vegetáriánus lesz, akkor az állat testvéreink sokaságából hálaima száll a Föld Anya és általa Isten felé – köszönet képpen, hogy megkímélték az életét. És ez számomra mindent felül ír, még azt is, hogy sok-sok támadást kaptam más, szintén bhakti jógát végzi lelki csoportoktól. Fõként azért is, mert a sok vegetáriánus életre áttért hagymát is evõ emberbõl –sokan végül is vaisnava életvitelt választották, és szeretettel szolgálják Krisnát. Ez az én kis történetem a hagymával. Sajnálom, hogy zavart okoztam ezzel más bhakták elméjében, kérem kegyüket és megértésüket. Nem a vaisnava szabályok ellen cselekedtem, hanem igyekeztem alkalmazni a vaisnava eszmeiség és élet azon elveit: a hely, idõ és körülmények.

 
Szerez be egy szerzetest
 
Kedves Ismerõseim és Barátaim!
Értesíteni szeretnélek Bennetek, hogy a vega házhoz járó fõzõtanfolyam mintájára el kezdtem egy új törekvést - házhoz járó istentisztelet programot.

Hitem, a hindu-vaisnava elvek alapján, bárkinek a meghívására az otthonába megyek, ha szeretne e vallási-lelki kultúra ismeretében többet tudni, részt venni egy templomi jellegû szertartáson. Eme szertartásba beletartozik egy mise, lelki oktatás és megszentelt lelki étel elfogyasztása is.
E program ingyenes, csak útiköltség támogatást kérek a lehetõségekhez mérten.
 
Cím: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges


Köszönöm a figyelmet! Köszönöm az érdeklõdést!
 
n
 
Ételosztás vagy valami más?

( válasz E-nek)

Én tisztelem a Te tevékenységed, mert vallási szempontból fontos dolgot végzel. Segíteni másokon a képességeink és lehetõségeink szerint – értékes törekvése az emberi életnek. De valamit meg kell értened. Én valami mást csinálok. Bár tény, megfogalmazásaimban sok esetben én is az „ételosztás” szót és kifejezést használom, de én még sem ételt osztok. 

Az étel a testnek fenntartására szükségeltetik, de számomra a test táplálása másodlagos. Szent meggyõzõdésem, hogy a test nem azonos a mi önvalónkkal, hanem csak eszköze annak a tiszta valóságnak, amit léleknek hívnak. A lélek érdekei meg nem azonosak a test érdekeivel. A test az anyagi létezés terméke, abban él és játssza el szerepét, a lélek meg a lelki létezés tartozéka – lényegesebben magasabb rendûbb a testnél. Az anyagi test az változó, a lélek meg örök. Az anyagi test a születés pillanatától fogva a halál hatalma alatt áll. Próbálkozhatnak bárkik, bármiféle egészséges életvitellel és étkezési szokással, egyet nem fognak soha elkerülni – az elmúlást. 

Kérlek, véletlenül se értsd félre, nem az egészséges táplálkozás és életvitel ellen szólnék, mert az nagyon fontos. Ez érdekében tevékenykedem és is. De nálam van valami plusz is a dologban, amit Te nem igazán értesz még.

Én nem ételt osztok, hanem prasadamot. 
Prasadam azt jelenti – lelki étel. Olyan étel, ami bár anyagi elemek alapanyagaiból keletkezett Isten gondviselése és teremtése által, mégis lelki étel. Lelki étel meg azt jelenti, Isten kegye. Isten szeretete az ételben. 
Egy példával szeretném megértetni ennek lényegét.
Ha egy vasdarabot a tûzbe helyezel, akkor az a vasdarab átveszi a tûz tulajdonságait, bár alaphelyzetében megmarad vas elemnek. Sosem válik a tûzzé, de képességeit átveszi. Ha ilyen vasdarabot megérintesz, megéget. Hiszen elõtte kapcsolata volt a tûz elemmel. Ilyen az étel és Isten kapcsolata is. Ha az ételt eleve Istennek készítve állítjuk elõ és étkezés elõtt szeretettel felajánljuk Neki, akkor annak az ételnek a hatása teljesen más lesz – lelki. Minden dolog, ami a szeretet kapcsolata révén Istennek kapcsolatba kerül – lelki energiával, Isten szeretet energiájával telítõdik meg. És ez minden ételkészítés és táplálkozás lényege.

Te ételosztást tartasz, én prasadam osztást tartok. Látszólag Te is azokat az alapanyagokat használod, sok esetben azonos ételeket készítünk is belõle, de a végeredmény nem azonos. Te a testet táplálod anyagi elemek alkotta étellel, én meg az anyagi testet, de a lelki önvalót is. Nem az én érdemem ez, hanem Istené. Isten adja meg a legfõbb fûszerezését az ételnek, szeretete által. Ö a legfõbb szakács mûvész.

Az anyagi étel kielégíti az anyagi testet, de idõlegesen. A lelki étel is kielégíti az anyagi testet, tény, idõlegesen. De van ott a plusz, a lelki értéke örökké hatással marad a szívben élõ lélekre. És ez a lényeges.

Amikor ételt osztasz, adsz enni az embereknek. Adsz egy adagok és kész. Én nem ilyen vagyok. Én adok, és ha kér, akkor annyiszor adok, ahányszor kér. Mert a prasadam az kegyet jelent s a kegyet nem lehet bekorlátozni. A kegy végtelen, nem behatárolt.
 
Hálaadás és ünnep. Avagy, kezdõdik a horror show.
Szép dolog az, amikor az emberek nagy sokasága ünnepre készül, s végül ünnepel. Az ünnepek valamilyen formában mégis csak jobban összehozzák az embereket, családtagokat. Ha már a mindennapi élet sodrásában eltávolodtak, netán még ellenséges érzelmekkel viszonyulnak egymáshoz, ilyenkor a felszínre tõr a szeretetnek nevesített érzés. Ilyenkor mindenki élete legfontosabb szerepjátszására koncentrál.

Hálaadás van a Föld egy részén. Lényegében örömteli e hír, mert legalább e napon az emberek hálát adnak Istennek. Ilyenkor legalább eszükbe jut, hogy nem csak kérni kellene, hanem valamit meg is köszönni. Ilyenkor elõtör a szeretet. Az a fajta szeretet, amit igen sokféle képen lehet értelmezni. Ladányi Mihály, költõ írta egyik versében: „szeretet, szeretet, te adod a világnak a bombázási szünetet” A vietnami háború volt akkor. A szeretet ünnepe alkalmából három napra felfüggesztették a bombázásokat. És ekkor a vietnami ember boldog lehetett – buddhista ország lévén, hogy milyen csodás a keresztény tan.

Szép dolog a hálaadás. Felismerteti Istenhez való függõségi viszonyunk. Hogy tulajdonképpen mindent Ö add a számunkra. Õ adja a képességet is, hogy az adományait hasznosíthassuk életünk folyamán. És nem csak nekünk, embereknek, hanem minden teremtménye számára, légyen az akármiféle testben és élethelyzetben.

Hálaadás ünnepekor a világ egyik vezetõ országának elnöke, kegyelmet is gyakorol. Azon sok-sok millió pulyka közül, amit megölnek eme ünnep alkalmával, egyet kiemel és megajándékozza az élettel. Az a egy, szerencsés állat élhet nyugalomban valahol, amíg el nem érkezik számára is a természetes vég. A többinek meg – annyi. Idejekorán kell eltávoznia, megismerve a késpengék hûvös éleivel. Bár manapság a vértócsák tengerének vágóhídjain, minden bizonnyal modernebb eszközöket alkalmaznak, így a hálaadó állampolgárok csak megveszik a csomagolt terméket. Nem is tudnak róla semmit, hogy az asztalon lévõ - „élelem”-tetem -, nemrégiben keservesen sírt az életéért. 

Hálaadás ünnep – szeretet ünnep – köszönet az Úrnak, aki gondoskodik. 
Hálaadás – vérfürdõvel. Ez kell nekünk?

Ezúton is kérem az Egyesült Államok elnökét, hogy változtassa meg a kegyelem adásának szokásait. Mostantól ne egy pulyka legyen szerencsés, és jogosult az Isten által kapott élethez, hanem mindegyik. Lepje meg a népe minden tagját egy nemes gesztusom alapuló törvényi rendelettel – legyen a Hálaadás ünnepe a szeretet böjtjének ízeinek kóstolgatására való alkalom. 
E rendeletével minden bizonnyal az emberiség nagyjai közé fog emelkedni. Ezt garantálja a sok millió pulyka örömkönnyeibõl létesült szeretet óceán, mely hasznosabb, mint vérükbõl keletkezett véróceán.
 
Levél a magába roskadt P-nek!
Meg kell értened: nincs hiány Isten teremtésében. Ha valaki éhezne, vagy bármiféle szükséget szenvedne Isten teremtésében, akkor az Urat felelõsségre lehetne vonni. Ö tökéletesre alkotta. Úgy adta át a teremtményeinek, hogy abban számukra minden megadatik – ami kell a szükségleteikhez.

Gond van, azt látod? Ez nem így van? Igazad van, mert nagy a gond. De ki hozta létre ezt? Isten? Vagy az emberek kapzsiságának természete? Illetve pontosabban fogalmazva, az emberek egy részének kizsákmányoló természete? Ha gondot látsz, akkor keresd a gondnak valódi okát. Ne Istent vádold, akiben amúgy, a sima mindennapi éltedben nem is hiszel. Miféle torz mentalitás az, hogy tagadjunk Isten létezését, de a bajokat meg az Ö nyakába varjuk. Öt szidod? Milyen jogon, ha szerinted nem is létezik? 

Meg kell értened, a rabszolgatartás intézménye, ami az ókorban volt, babaotthon ahhoz, ami most van. Te, és mindenki más - rabszolga. Virtuális rabszolgává tettek. Rabszolgává tettek, mert azt látják, az érzékeid rabja vagy. Érzékeid úgy uralkodnak rajtad, úgy rángatják mindennapi életed szekerét, mint a megvadult lovak. És a modern rabszolgatartók ezt ki is használják, miközben Te azt hiszed – szabad vagy. De nem vagy az – csak a póráz hosszabb és csillogó mázzal van bevonva.

Ne akarj így élni!
A megoldás a Te kezedben van. Benned van az erõ, ami képesé tesz arra, hogy a saját és mások életének modern Spartacusa légy.
Tégy meg mindent Isten természetes Teremtésének ismételt visszaállítására - a Te kis életedben. Nincs hiány semmiben. Csak fel kel egy fontos dolgot ismerned: a felfoghatatlan szörnyûség hálójából – amit mérhetetlen és esztelen fogyasztásnak neveznek -, csak akkor tudsz kiszabadulni, ha az érzékeid úgy irányítod, mint a lovas a gyeplõvel a lovakat.

Ne a világ esztelen reklámjai irányítsák az életed, hanem a belsõ boldogságod, amihez eleve jogod van. Amit elvettek tõled. Ne a délibáb szépsége vonzzon, hanem az eredeté.

Mert ha az vonz továbbra is, akkor rabszolga maradsz. De Te, és senki más nem ezt érdemli. Ne add át magad a világ szélhámosainak, akik megalázva tesznek földönfutóvá a pénzügyi rendszereikkel és az esztelen hedonista demagógiájukkal. 
Ébredj fel, rázd le magadról a kizsákmányolás piócáit!

Isten bõséget teremtet, nem nyomort. Ha e bõségre vágysz, zavard ki életed kertjébõl a modern korszak démonjait! Tied a választás, Te alakítod a jövõd!
 
Személyes Isten?

Megértem törekvésed komolyságát. El is fogadom, de csak oly mértékben, hogy tisztelem. Nekem kevés az az Isten eszmény megvalósítás, hogy Öt mindenben jelenlevõnek és mindent áthatónak véljem és érezzem. 
Azért kevés, mert szívbéli érzéseim alátámasztják a Védikus Írások és sok-sok szent tanító szava – Isten három megnyilvánulási aspektusáról.
Jelesül, a személytelen Brahman, ami valóban mindent átható energia, a Paramatmá, vagyis a Felsõlélek, amely megnyilvánulása által az Úr jelen van minden atomban és minden élõlény szívében, illetve Bhagaván, a személyes és egyéni léte, ami minden igazi teista végsõ célállomása.

Én, ezt a Bhagavánnak nevezett személyes létét keresem, mert számomra ez az élet vize. Ez a víz, nem valamiféle harmatcsepp, netán kicsiny tavacska, hanem a szó szerinti – Teljes Víz. Az Élet Vize. 
Én erre a kiapadhatatlan teljességre vágyom. Nem akarok kevesebbet. Hiszen a víz mindenhol jelen van, még a levegõben is megtalálható. De sose feled, hogy csak a légzés sosem elégíti ki a szomjazó embert. A szomjadat csak ott tudod kielégíteni, ahol a víz koncentráltan van jelen. A levegõben lévõ víz is az Õ része, de Isten személyes aspektusa a teljes víz. Ezt a szeretetteljes lényét kell megtalálnod, hogy soha ne légy szomjúhozó e világban.

Bõ ötszáz évvel ezelõtt Bengálban, Caityana Mahaprabhu és Nityananda Prabhu ezt a végtelen víztárat – megnyitotta. Ez adja a végsõ reményt minden léleknek, hogy képessé váljék Isten személyességét felfogni, és Õt szeretettel megközelíteni.
Énekeld Te is Isten szent neveit! Énekeld, mond, gondolj rá, teljesen mindegy!
Az anyagi lét betegségének egyetlen hathatós gyógyszere – a Hare Krisna maha-mantra.

 

 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 10 / 30
Blog
Govinda világa
Govinda vegetárius konyhája
Krisna
Civil Rádió mûsoraim
A KANÁL FORRADALMA
2011 év archívuma
2010 év archívuma
2009 év archívuma
A Kanál forradalma
Mi is ez?
A Forradalom receptjei
Felhívás
A Kanál forradalma program manifesztuma.
Változtasd meg a világot étkezés által!
A mozgalom eszmeisége
Az Év Vegetáriánusa díj átadása a Vegetáriánus Fesztiválon
Lénárt Gitta elõadása a nyers étkezésrõl - Balástya
VIDEÓ FILMEK
Ételek készítése
Lelki zene
Vegetarizmus
Elmélete
Vegetarizmus I
Vegetarizmus a Védákban
Hires emberek véleménye
Vegetarizmus II
A szent étel hatalma
A legfõbb fûszer
Vegetarizmus a vallásokban
Jóga és egészség
A konyha és a kultúra kapcsolata.
Paramadvaiti Swami - Vegetarizmus
Az ételed és hangulatod
VEGETÁRIÁNUS FÕZÕVERSENY
Az Év vegetáriánusa
Keresztelõ Szent János - vegetarizmusa
Biblia és vegetarianizmus
A baba elsõ gabona étkeztetése!
Receptek
Levesek
Brokkoli csicseriborsóval
Fõtt ételek
saláták
Cékla krém
Spenótos csicseriborsó
Zabpehely lepény
Sütõtök halava
Fügés halava
Lencse és spenót
Ízletes ebéd
Joghurtos kínai kel saláta
Nyers körte csatni
Okrás ételek
Nyers ételek
Csicsóka tyúkhúr saláta
Nyers sütõtök saláta
Csoda golyók - nyersen
Cékla pástétom
Nyers brokkoli saláta
Nyers paradicsomleves
Pikáns sütõtök.
Kelbimbó saláta
Kolbászos burgonya
Kemencében sült kenyérlángos
Tofus sütõtök
Nyers sárgarépa saláta.
Sárgarépa saláta
Bodzavirág saláta
Kámforos tápióka
vadkomló hajtása
Természetes élet
Ájurvéda és az étel
Az együttérzés útja
Ájurvéda és allopátia
Életem az élelem? I-rész.
Életem az élelem? II-rész.
Életem az élelem? III-rész.
Jótanácsok minden napra
Bolíviai törvény deklarálja a Földanya jogait!
A pitypang nem gyomnövény.
Programok
Program ajánló
Ételosztás hajléktalanoknak
Govinda - Süti Program
Kukta - Mustra
Hajléktalanok napja a Tilos Rádióban
Ételosztás Mikuláskor és Karácsonykor
Vegetárius ételosztás hajléktalanoknak
Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja
Torta program
Ne vegyél, cserélj
Ne vegyél, cserélj!
Sajtkukac park - hamburger õrület
Majálisi gyros ételosztás
Gyerekeknek
Nemzetközi jógatalálkozó
Világvallások találkozója
A rendezvényrõl
A program
A médiában
A találkozó képei
Ezoterika
Visszatérés a halálból
Misztikus erõk
A mai kor- régi jövendölés
Medítáció
Az odaadás imája
Az élet törvénye.
Kitekintõ
A perui Truly Asram
Kultúrák találkozása
Bánk Bán motívum a Mahabháratában
Csipkerózsika Grimm meséiben és Indiában
Guliver utazásai és a Mahábhárata
Özönvíz a Mahábháratában
A Bhavisja purána és a Genezis
A galamb
Képregények
Az önteltség